Demo Finito

Jelentem, be van fejezve a nagy mű (első verziója), a cédé forog, az alkotó pihen... a végső simítások már mireánk várnak.

Művészkollektívánk kétfős különítménye - Szifon s magam - az Örs vezér tér meghódítása után a 31 busz segedelmével 11 órára megérkezett a Csömöri úti szentélybe, ahol bizony már várt mireánk a Song Records Stúdió két oszlopa, Stefi és István. A bőgőszólamok és a dobok orvoslása, valamint némi kompresszió alkalmazása volt az első teendő.

A művelet közben telefonos kapcsolatban voltunk Iván barátunkkal, aki Siófokon próbált beépülni egy csapatba (team building, a gyengébbek kedvéért) a hétvégén, de akit Cselédi ex-dobos kollégánk hazafuvarozott a délelőtt során, s így csatlakozott hozzánk ebédidőben, hogy az arányokról és más fontos dolgokról ő is kifejthesse álláspontját.

Délután öt óra környékén már mindenki nagyjából elégedett volt az anyaggal, ám ekkor váratlan fordulat - nem sikerült cédére kiírni az anyagot. Az ok az esti órákig tisztázatlan, de azért dévédére sikerült kiírni a cuccot meg a sávokat.

Iván kedves barátnője, Orsi volt olyan jó, hogy kijött értünk a világ Csömöri úti végére, és lakásomra hajtattunk, hogy a dévédéről audió-cédéket kaphasson a művészkollektíva. Lakásom állapotát amúgy jól jellemzi, hogy májusban elfogyasztott borok üvegei még a dohányzóasztalomon állnak, és pizzásdobozból sem kevés fedi a padlót, a három hangszer mellett. A zenekar jelenlévő része volt olyan irgalmas, hogy nem sokat szívatott, s lassan a cédék is elkészültek, így érzékeny búcsút vettünk egymástól.

Attila Gunn is megkapja holnap a maga példányát, s ekkor még törjük kicsit a fejünket néhány végső kérdésen, amelyeket már magam fogok megoldani a házistúdiómban. Akkor aztán a MySpace-re és a világra zúdul végre hifi-sztereó művészetünk!

UI: Csütörtökön koncert a Burning Vampires-szal a Blues Alleyben 20:00-kor! Ott tessék lenni!

Videóüzenet a stúdióból

Voodoo a stúdióban (6)

A stúdió rabul ejt - ma 14 órát muzsikáltunk. Volt minden: gitárszólók, énekszólamok, Stefi gitáriskolája... Egy ízben mindenki vokálozott, aki jelen volt.

Reggel Iván barátom Orsival érkezett, Szifonra vártunk egy darab időt, de hiányába beletörődve végül kénytelenek voltunk útra kelni a Csömöri úti lankák irányába. Izgultunk, mert tudtuk, hogy ma mindennel el kell készülni.

Végre tudjuk, hogy a stúdió neve Song Records (lesz), utalva egy nagy elődre. Ezt Stefi árulta el, a stúdió vezetője, aki ma Balázs kollegájával érkezett meg. István hangmérnököt nélkülöznünk kellett, de két ízben kértünk tőle telefonos segítséget...

Iván énekszólamaival kezdtük, profi zenésztársam viszonylag hamar felénekelte sávjait, közben én kiugrottam a frissen és üdén előkerült Szifonért, majd pizzát fogyasztottunk.

Ezután jöttem én. A Ruházd meg magad című nótánk nem egészen két perces, mégis egy óráig tartott, amíg rá tudtam hörögni a vokálomat. Folyon késtem, amikor pedig eltaláltam a tempót, akkor sikerült hamisnak lenni. Ezután a stúdió vezetése válaszút elé állított minket: vagy vokál, vagy gitárszólók... A gitárszólókat választottuk.

Iván barátom annyit gyakorolt, hogy a vére is kiserkedt - és ez nem tréfa -, így ma nagyon hősiesen, ragtapaszokkal felszerelkezve gitározott nagyon jól, már ahogy szokott. Lassan formát öltöttek hát csodás dalaink, a közönség kedvencei. Egy számra Stefit is felkértük, hogy tehetségével emelje az ügy nagyszerűségét. Iván és Stefi gitárjátéka annyira fellelkesített, hogy a további vokálozásra már megújhodva, megmámorosodva léphettem a ma egész elviselhető klímájú süketszobába, és - láss csodát - kb. 10 perc alatt felénekeltem a veretes sorokat: "Szopjál le, nyaljál be". Ezután falka-vokál következett, amilyen a Toy Dolls-számok refrénjében van, de ezt nem biztos, hogy végleg megtartjuk. Ekkor jött a nap fénypontja: a Döglött kutyák, döglött lovak refrénjei.

Először elviselhetetlenül vinnyogtam, aztán Iván próbált meg saját maga fölé énekelni, de ez sem vált be - és már majdnem feladtuk, amikor megjött a hangom, és sikerült felénekelni egy... kettő... refrént... ám ekkor... elkezdett zúgni az eddigre már tizenhárom órája működő cucc. Kikapcs, bekapcs, szentség ... na, majd feléneklem máskor... de hirtelen... minden megjavult, és mintegy kettő perc alatt pont került a Voodoo Allen zenekar első demójának felvételeire. A srácok a jövő utáni hétre ígérték az első kevert verziót, mindenki drukkoljon nekik, meg nekünk is. Csók!

Voodoo a stúdióban (5)

Ma ismét meglátogattuk (Iván, Szifon meg én) a Csömöri úti szentélyt. Fotóriport formátumban be is számolok az ott történtekről.
Íme István, a hangmérnök, aki nemcsak avatott szakember, de ötleteivel és toleranciájával sokat segít nekünk: Ma nagyrészt én voltam soron, és mint az alábbi képek is bizonyítják, két különböző gitáron játszottam fel összes hátralévő szólamomat, csak amúgy virtuózosan. Saját telecasteremen:És egy ott heverő Aria gitáron is, amilyenen Lucky játszott a Gunning Dogs korai korszakában:

Eközben Iván barátommal mókázni is volt időnk, alant az erről szóló dokumentumértékű kép:
Szifon jótanácsokkal és szakszerű észrevételekkel segítette munkánkat, de az alábbi képen épp mást csinál - brutális arcot vág:
Így múlattuk az időt, három szám zenei alapjai 100%-ban készen vannak, kettőben még gitárszóló-hiány mutatkozik. És hát persze fel kell énekelnünk-vokáloznunk mind az öt slágert. Erre szombaton fog sor kerülni, ezzel zárva a mi részünket a demókészítésben. Utána a stúdiós srácoké a terep, hadd keverjenek!

Voodoo a stúdióban (4)

Ma ismét a Csömöri úton jártunk - és ahogy vezetek-vezetek a stúdió felé, egyszercsak azt látom, hogy jönnek a Fákjúhegyek!

... bocsánat az amúgy is eléggé bennfentes szóvicc minőségéért, de legalább alkalmam nyílt így arra, hogy bejelentsem:

Ma igen előrehaladott állapotba került a Jönnek a Fákjúhegyek című slágerünk...

...ugyanis Iván komám feltolta a maga sávjait, és mondhatom, nagyszerűen sikerült. (Remélem, ő is viszonozza ezt a dicséretet, miután én feltoltam a szólamomat.)

Szifonnal közben lelkesen hallgattuk, ahogy az opusz végső formát ölt - ő sört ivott, én meg kólát (a sofőrök nektárját). De mint az alsó képen is látható, Szifonnak arra is jutott ideje, hogy Pókember legyen egy rövid időre.

Ez a stúdiózás nem olyan, mint amikor az ember valami sokkal könnyebb dolgot csinál, hanem egy nehéz ügy, így a jövő héten hétfőn és csütörtökön tovább csiszoljuk a gyémántot, ami majd a Voodoo Allen zenekar első demójaként fog a világra zúdulni. Az iménti képzavar is mutatja, hogy kifingtam teljesen, úgyhogy búcsúzom mára a banda nevében...

Stúdió (még mindig)

Nem gondoltam volna, h még ilyen viszonylag egyszerű nótákat is mint a saját számaink, ilyen nehéz lesz normálisan feljátszani. Persze jellemző módon amikor nincs felvétel, megy minden, de amint elindul a szalag, máris hajlamos az ember elfelejteni még a saját maga által írt számokat is. Szerencsére Tibi barátunk kölcsönadta a VOX AC 30-át h azon toljam fel a számokat, és hát a nevéhez illően kurva nagyot szólt a láda! Miután feljátszottam a részeimet, elmentem sörért, és a Gergő gitártémáit már Szifonnal kedélyesen sörözve hallgattuk és kommentáltuk ...

Bár eredetileg azt terveztük, hogy a hétvége során felvesszük mind az 5 számot, most már látom, h ennyi idő alatt ez nemcsak lehetetlen, de értelmetlen is lett volna. Folyt. köv. csütörtök este, addig is megpróbálom vagy megtanulni vagy kiverni a fejemből a blues-riffet amit a Tibi tanított tegnap az üresjáratok egyikében és amit tegnap hazaérve jópárszor eljátszottam Orsinak ..

Voodoo a stúdióban (2)

Második napunk a stúdióban. 12 órán keresztül gitároztunk (és még egy darabig bőgőztünk is).

Hát, ez a pop-rock szakma "nem lepkeűzés"! :-p

Végül is Iván gitártémáinak többségét és az én (GG) gitártémáim többségét sikerült ma rögzíteni. A többi gitártéma, valamint a gitárszólók és az ének-vokál a jövő hétre maradtak, még az a szerencse, hogy nagyon segítőkész, kedves emberekkel dolgozunk, akiket itt az alábbi képen hátulról láthatunk, a rájuk veszettül figyelő Szifon társaságában. Helyszín: a kontroll-szoba.

Voodoo a stúdióban (1)

Első napunk a stúdióban: dob + basszus

Attila Gunn és Szifon egy-egy lopott pillanatban:

Holnap jönnek a gitárok és az énekek...